HTML

2011.09.02. 18:38 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

Él, mint Marci Hevesen

Kíváncsi, ki lehetett Marci, aki könnyen élt Hevesen?

A kiadvány az országszerte ismert szóláshasonlat értelmezésére, variációinak ismertetésére, és a hagyomány újjáélesztésének bemutatására vállalkozott.

Ki lehetett Marci? Csavargó? Ingyenélő bárói sarj? Zsidó kereskedő? Cipészmester? Vagy csupán erotikus szimbólumként került a szólásba?

Hogyan vált 2008 óta Marci a hevesi civilek képviselőjévé? Hogyan történnek a Marci-választások?

Mindezt megtudhatja a kiadványból, mely a Múzeumban kapható.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: marci kiadványok hevesen


2011.09.01. 14:49 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

Múzeumi órák

Tisztelt Pedagógusok !

A Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény a 2011/2012-es tanévben  is tart óvodások, általános- és középiskolások számára múzeumi foglalkozásokat.

Ajánlott témakörök:

1. Süssünk, süssünk valamit! Ismerkedés a paraszti konyha tárgyaival és alapanyagaival. (óvodásoknak)

2. A hevesi nagyasszony és a honfoglalás (általános-  és középiskolásoknak)

3. Hewes és a nagyharang. Játékos ismerkedés a középkori régészettel és a művészetekkel. (általános- és középiskolásoknak)

4. "Boldog békeidők". A századfordulós kisvárosi életmód. (általános- és középiskolásoknak)

5. A tulipános láda kincsei. Hevesi mesteremberek és műveik. (általános- és középiskolásoknak)

6. Szimbólumok és történelem. Kő Pál történeti műveinek áttekintése, elemzése. (középiskolásoknak).

Előzetes egyeztetés szükséges.

A foglalkozás részvételi díja: 200 Ft/fő.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: múzeumpedagógia


2011.08.31. 11:16 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

A hevesi harang

 

Városunk legjelentősebb középkori leletét ajánlom figyelmükbe.
 
1966. szeptember 29-én váratlan esemény dobogtatta meg a helytörténet iránt érdeklődő hevesi emberek szívét. A Művelődési Ház építésénél a vízvezeték árkának ásása közben egy fémtárgyra figyeltek fel a munkások. Az értékes leletet Szabó János Győző régész irányításával munkaidő után tárták fel és daruval emelték ki a gödörből sértetlen állapotban. Ezután a Községháza előtt egy kis deszka emelvényre állították, ahol az egri Dobó István Vármúzeum restaurátorai azonnal megkezdték a harang tisztítását. Itt tekinthették meg az érdeklődők, majd az egri múzeumba szállították, ahol állandó kiállításon mutatták be. A harang 1990 szeptemberében került vissza Hevesre. Jelenleg a római katolikus templomban látható.
 
Mi jellemzi ezt a ritka, félezer éves harangot?
Lelőhelye így határozható meg: az egykori templomkert területe, a templom délnyugati sarkától mintegy 30 méter, a Művelődési Ház északi falától kb. 6-7 méter.  A harang  álló helyzetben volt a földben, koronája kb. 190-200 cm mélyen lehetett az akkori talaj felszínéhez képest. (A templom falában látható gótikus ajtókeretek alapján a középkori járószint a mainál lényegesen mélyebben volt.) Magassága a koronával együtt 90 cm, alsó átmérője 82, a felső 46 cm. Súlya kb. 500 kg. Koronájának fülei legömbölyített könyök  formára megtörtek, mely a gótika korában öntött harangokra jellemző.
Felirata a vállrészen két borda között helyezkedik el. Latin nyelvű, sűrűn elhelyezett minuszkulás (kis) betűkből áll: „ANNO DO M CCCCLX V ISTA CAMPANA EST FVSA PER MGRM PAVLVM AD HONOREM SANCTI MARTINI CONFESORIS DE HEVES.” Magyarul így hangzik: „Az Úrnak 1465. esztendejében ez a harang Paulus mester által öntetett a hevesi Szent Márton hitvalló tiszteletére”. A szöveg elejét és végét rozettaszerű embléma választja el egymástól. A felirat alatt újabb bordák futnak körbe. Ritkán fordul elő középkori harangjainkon, hogy fel legyen rajtuk tüntetve a templom, amelyik számára készült. Az sem általános, hogy a mester megnevezze magát a feliratban. Sőt évszám sem szerepel minden ránk maradt példányon. A hevesi harangon ez a három adat mind megtalálható.
 
Az adományozó, azaz önttető személye nincs megnevezve, de a harang nagyságából ítélve rangos személy lehetett, talán a helységet a 15. század közepén birtokló nánai Kompolti család egy tagja. Az öntés bizonyára helyben, Hevesen történt. A középkorban ugyanis a nagyobb harangokat általában a helyszínen öntötték. Az akkori nehézkes fuvarozási körülmények között célszerűbb volt a mesternek a helyszínre utaznia, ott egy ideiglenes olvasztókemencét építenie, mint a kész harangot szekéren nagy távolságra elszállítani. Külön figyelmet érdemel a felirat öntésének módja. A megöntendő harang formájára egy álharangot készítettek.  Erre nem külön illesztették fel a viaszbetűket, hanem szakaszonként vitték fel a feliratot tartalmazó viaszszalagot, melyet negatív sablonban öntöttek ki.
A mester, Paulus (Pál) ugyan megnevezte magát a feliratban, de nem tüntette fel, hogy hová való volt. Az 1460-70-es években két Paulus nevű harangöntőről tudunk: Szepes és Nyitra vármegyékben. Ez azonban nem elegendő bizonyíték ahhoz, hogy a mi mesterünket azonosítsuk a két Paulus egyikével.
Felmerül a kérdés, miért Szent Márton tiszteletére készítették a harangot, hiszen templomunk titulusa Keresztelő Szent János. A templom eredeti, középkori védőszentje volt Szent Márton, az újabb titulust 1718 körül, újjáépítésének idején kapta.
 
Miért és mikor kerülhetett a földbe a harang? Kézenfekvőnek látszik, hogy a harangot elődeink a török csapatok elől, a török hadak közeledtének hírére rejtették el. Ez lehetett 1552, amikor Eger ostromához vidékünkön át  vezetett a hadak útja, de lehetett 1567 is, amikor a hatvani bég Hevest pusztította. Elásása nem volt egyedi eset. A korabeli Magyarország török uralom alatt álló részein csaknem húsz földbe rejtett harang került elő. Azonban nem minden harangot ástak a földbe. Heves megyében négy olyan középkori harang ismert, amelyet nem a földben találtak, feltehetően folyamatos használat közepette vészelte át a török uralom idejét (Balaton községben, Gyöngyöstarjánban, Tiszabőn és Szücsiben). Nagyságuk eltérő, de megmunkálásukban feltűnően hasonlítanak egymáshoz. Ugyanaz a mester készítette őket 1523 körül.
 
A hevesi harang felidézi városunk középkori jelentőségét, rangját. Ugyanakkor minősége, kidolgozottsága arról is tanúskodik, hogy Paulus mester szakmáját jól értő, képzett harangöntő volt.
 
Megtalálásának másnapján a Községháza előtt készült az a fotófelvétel, melyen Hegedűs Béla, a szenvedélyes gyűjtő megilletődötten, kalapját levéve áll a harang mellett.
 
 
                                                                                                               Gyimesiné Gömöri Ilona
                                                                                                         muzeológus

 

Szólj hozzá!

Címkék: heves harang hegedűs béla


2011.08.31. 01:38 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

Nemesi kúriák és polgárházak

Heves megyében a legtöbb nemesi kúria városunkban, ill. a hozzá tartozó Pusztacsászon épült, számuk megközelíti a húszat.

A legtöbb nemesi lakhelyet a XIX. század első felében emelték, két kastélyt és hat kúriát. Ezek az építmények határozták meg településünk arculatát, szerkezetét, mivel a mögöttük többnyire rendszertelenül épült zsellérházakkal a földesurak birtokrészeinek megfelelő, szabálytalan tömbök alakultak ki, amelyek sokfelé tagolták a települést.

A kastély- és kúriaépítések kedvező lehetőséget nyújtottak a nagy létszámú nemesség szürke tömegéből való kiválásra, utat jelentettek a tisztségek, hivatalok, rangok elnyeréséhez.

Dobóczky-kúria 

1842-ben Dobóczky Imre építette. A családnak tisztségeik révén jelentős szerepük volt Heves életében. Az épület külsejében ma is őrzi eredeti formáját, jelenleg az Eötvös József Középiskola fiúkollégiuma.

Remenyik-kúria  (Deák F. u.)

1840 körül építették. Nyolc holdas park vette körül. A család áldozatkészségével elősegítette Heves fejlődését. Remenyik József az Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalapítója volt, fia, István főszolgabíró. Napjainkban a Gondozási Központ működik az épületben.

Szólj hozzá!


2011.08.31. 01:09 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

Tisztelet a Mesternek. A 70 éves Kő Pál köszöntése.

„Meg kell mentenem az idő, az özönvíz, a feledés elől a bennem élő, eltűnő világ alakjait, hát rajzot, szobrot készítek róluk !”

2011. június 5-én tanítványai, családja, barátai és ismerősei köszöntötték Kő Pál Mestert, Heves díszpolgárát 70. születésnapja alkalmából.

1941. június 2-án a Perespusztán született. Mit jelent számára a puszta? Így vall róla:  „Mi tanyán éltünk. Peres-puszta gyönyörű volt, és mi ott lehettünk a kiscsikó, a kisborjú világrajötténél. Legeltettük az állatokat és figyeltük a viselkedésüket. A tanya tele volt gyermekekkel…”

 A szülőföldhöz, az elődökhöz és a most itt, Hevesen élő emberekhez való  ragaszkodás  meghatározza egész életét.

Az ünnepség nyitó rendezvénye a Helytörténeti Múzeumban megrendezett „Tisztelet a Mesternek” c. kiállítás megnyitása volt.

11 órára megérkeztek a meghívott vendégek, tanítványok és barátok, és a múzeum épülete előtt felemelő és bensőséges  ünnepség vette kezdetét.

Erdészné Turcsányi Katalin, a Hevesi Művelődési és Közgyűjteményi Intézet igazgatója köszöntötte a vendégeket és egyben átadta, felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök és Schmitt Pál köztársasági elnök Kő Pál szobrászművészt köszöntő levelét.

Ezután Csáki Zsigmond, Heves  polgármestere köszöntötte a Mestert, a város díszpolgárát, és átadta jelképesen a „város kulcsát”.

A Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának nevében Gubcsi Lajos elnök köszöntötte az ünnepeltet és egyben átnyújtotta az Árpád-díjat.

Szólj hozzá!


2011.08.31. 01:01 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

Kő Pál állandó kiállítása

     Kő Pál – eredeti nevén Pataki Lajos majd Maczky Levente – Heves mellett, Perespusztán született 1941-ben. Édesapja, Maczky Béla katonatiszt volt, édesanyja, Pataki Terézia cselédlány. Az édesapa 1956-ban kifejtett tevékenysége miatt börtönbe került, fia pedig a Kő Pál nevet vette fel 1961-ben. Kő Pál ma világszerte ismert művész, közel száz köztéri alkotása áll főként Magyarországon, valamint a világ számos városában Texastól Tibetig. Munkásságát 1975-ben Munkácsy-díjjal, 2001-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

Kő Pál művészete nem sorolható stílusirányzatokhoz. A népművészet számára természetes közeg, miközben munkáiban felismerhető a pop-art és a szürrealizmus hatása is. Konzervatív, ugyanakkor meghökkentően eredeti újító. Egyaránt használ követ és fát, bronzot, terrakottát, sokszor szokatlan ötvözetekben.

A kiállítás három termében a szobrászművész 125 alkotása látható: kisplasztikák, szobrok és rajzok.

 

     Az első teremben a művész korai, az 1960-1970-es években készült, valamint családjához kötődő alkotásai kaptak helyet. Pályája elején a fa természetes anyagához ragaszkodott leginkább. Alakjait az elmesélő szemléletével láttatja, mintha azok a falusi gyerekkorból hozott különös mesékből lépnének ki, mint az ébenfa öregasszony a fekete Idő-órával, a körtefa néni az óriás mesemadárral, az Ünnep alakjai fényes égerfából, rézberakásokkal. A székre kapaszkodó, arany fülbevalókat viselő kislánnyal (Kislány arany fülbevalóval) groteszk, de nagyszerű emléket állít a küzdő, küszködő embernek. Az Anyám könyvei című alkotás faragott könyvszobrát édesanyja keretbe foglalt képe díszíti.

Az Édesapám című terrakotta szoborban a fogságból hazatérő édesapának állít emléket. Maczky Béla az 1956-os forradalomba tanúsított példamutató helytállásáért 1991-ben emlékérmet kapott.

 

 

 

A Chagall és én című kompozíció Kő Pál Chagall iránti tiszteletének érzelemgazdag kifejezése, a festő szürrealizmusának szobrászi ábrázolásmódja.

    

Szólj hozzá!


2011.08.31. 00:38 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

A gyűjtemény története

A Hegedűs Béla gyűjteményét bemutató Múzeumi Kiállítóhely 1969. november 14-én nyílt meg a Hunyadi u. 2. sz. épületben. Itt egyetlen teremben rendezték meg a „Heves története” c. kiállítást, melyben az őskortól 1945-ig a település történeti és néprajzi emlékeit mutatták be. Az épület többi része a muzeális tárgyak raktáraként szolgált, valamint Hegedűs Béla lakása volt.

A kiállítóhely a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságának új tagintézményeként kezdte meg működését.

1981. február 16-án elhunyt Hegedűs Béla. Gyűjteményét végrendeletében a városra hagyta. A Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága Vörös Dezsőt nevezte ki a kiállítóhely vezetőjének, aki 1983-ban megkezdte a gyűjtemény leltározását.

1984-ben, Heves várossá válásának évében új távlatok nyíltak a Hevesi Múzeum előtt. A város főterén álló Községháza épületéből új épületbe költözött a városi hivatal, ezért azt Heves városa a megyei múzeumi szervezet fenntartásába adta át. Még ebben az évben több képzőművészeti tárlatot rendezett a múzeum.

1987-ben a Hunyadi u. 2. sz. épületben megszűnt az 1969-ben rendezett kiállítás, mivel itt kezdte meg működését a Heves város fenntartásában lévő Sakkmúzeum. A gyűjteményt a régi Községháza épületébe költöztették.

A megjelenésében nemesi kúriára emlékezető, XIX. századi klasszicista épület az 1880-as évektől mintegy száz éven át városházaként, ill. községházaként működött. Északi oldalának kiugró timpanonjában a város címere látható.

Szólj hozzá!


2011.08.31. 00:35 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

Hegedűs Béla gyűjtő, a Helytörténeti Gyűjtemény megalapítója

Balassagyarmaton született 1905. szeptember 5-én. Öt hónapos korában került Hevesre nevelőszülőkhöz, Járó Lőrincékhez. Mivel Járóék kosárfonással, fonott bútorok készítésével foglalkoztak, ő is kitanulta ezt a mesterséget. Kosárfonóként, majd kereskedőként dolgozott, de életének igazi értelmet a gyűjtőmunka adott.

Még gyermek volt, amikor a kutatók a Hanyi-ér mellett a koraközépkori ispáni vár, az ősi Heves nyomait keresték. A 8-9 éves Járó Béla (ahogyan nevelőszülei után nevezték) ide járt fűzfavesszőért.  Érdeklődését felkeltették a földből előkerülő tárgyak, ettől kezdve a régiségek gyűjtése életre szóló szenvedélyévé vált.

Felesége, Schelnbach Mária megértő és kitartó társként mindenben segítette. Lakásuk a Bethlen Gábor út elején (kb. a mai Profi üzlet helyén) volt, melyet zsúfolásig megtöltöttek a „kincsek”. Szinte minden tenyérnyi helyet kihasználva - a padláson, a szobában, az ágy alatt, a falakon – tömegével álltak a régi tárgyak. Szívesen megmutatták a hozzájuk betérő érdeklődőknek. Béla bácsi szeretettel és meggyőzően ismertette gyűjteményét, egy-egy látogatás élménye sokakban máig él. Amatőrként, de megszállottan gyűjtött, elkötelezetten rajongva Heves története iránt. A visszaemlékezések szerint, ha valahol ástak, képes volt reggeltől estig figyelni, mi kerül elő a földből.  Folyamatosan képezte magát, autodidakta módon tanult, olvasott.  Tapasztalatszerzés céljából kutatókkal, gyűjtőkkel levelezett. Legkedveltebb témája, érdeklődési területe a hevesi vár kérdése volt.

Szólj hozzá!


2011.08.30. 23:32 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

Programok

Honismereti tábor

A múzeum 1997 óta minden év augusztusában megrendezi Honismereti táborát. A tábor célja Heves és környéke múltbeli emlékeinek, jelenének megismerése oly módon, hogy a résztvevők a felfedezés, tájékozódás aktív részeseiként éljék át az ismeretszerzés örömét.

Az egy hetes foglalkozássorozaton főként hevesi általános iskolai tanulók vesznek részt, de érkeznek a táborba a szomszédos településekről, és nagyszülőknél itt nyaraló gyermekek is.

A tábor kiinduló helye a múzeum épülete, innen indulunk felfedező útjainkra kerékpárral vagy autóbusszal.

A programsorozat tartalmaz minden évben ismétlődő, periodikusan visszatérő, valamint új elemeket. Minden évben ismétlődő programok: 1. A hevesi táj jellemzői, a hevesi nép gyökerei. Néprajzi tájak és csoportok. Palócok, jászok, kunok. (bevezető komplex foglalkozás) 2. A hevesi nemesi kúriák felkeresése kerékpárral. A helyszínen archív fotók segítségével összehasonlítjuk az épületek régi és mai jellemzőit. 3.  Heves régi térképei – városbejárás kerékpárral. 4. A múzeumi gyűjtemény tárgyainak megismerése a kiállításon és a raktárban. 5. Kézműves foglalkozás (népi gyermekjátékok, aratódíszek, agyagozás, stb.) 6. Vajköpülés. (verseny három csoportban, három erre a célra készített köpülővel). 7. Rovásírás foglakozás.

Periodikusan, 3-4 évenként visszatérő programok: 1. 1848-49 helyi emlékeinek megismerése 2. Heves temetőinek megismerése 3. Hevesen élő kézműves mesterek felkeresése, munkájuk és eszközeik megfigyelése. 4. Heveshez és környékéhez kötődő költők, írók és műveik megismerése. 5. Helyi mondák, szólások és szóláshasonlatok felelevenítése és értelmezése.

Új programelemek: Autóbuszos és kerékpáros kirándulások Heves megyében. Minden évben más a célpont, így a rendszeres táborozóknak is tudunk újat nyújtani.

Szólj hozzá!


2011.08.10. 12:59 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

„Heves vármegyének Heves azért neve”

Sokakban felmerült már a kérdés, honnan származik városunk neve. Miért éppen Heves? Miért róla nevezték el megyénket? Sajnos nincs egyszerű és egyértelmű magyarázat. De érdemes áttekinteni eddigi ismereteinket.

 

Szent István államszervezésének idején Heves megye mai területe Újvár megyéhez tartozott. Ennek a területnek akkoriban Aba Sámuel volt az ura. Újvár megye központja Abaújvár földvára volt, onnan igazgatták a hevesi részeket is. A 13. század elejére a hevesi részek központjává vált a hevesi földvár, mert királyi birtok volt, melyet a földvárból – mint ispáni központból – irányítottak. Jelentősége megnőtt, melyet az is mutat, hogy 1248-tól a megye neve Hevesújvár („Heuesujvar”).  A megye önállóságát 1323-tól számíthatjuk.

Heves nagyon rangos település volt a megyén belül.  (ispáni központ, főesperesség, sőt a megye mértani középpontjában feküdt), de nem volt a megye székhelye. (Előbb Kompolt, majd Verpelét volt a megyeszékhely).

A város nevét 1203-ban említi először az oklevél „Hewes” alakban. Később „Heues”-nek vagy „Henes”-nek írják. Az 1465-ben öntött harangon Hewes szerepel.

„Heves” nevének eredetét többféleképpen magyarázták.  Egy feltevés szerint a „hév” és a „vas” összetételből alakult, az egykori tüzesvaspróbákra utalva. Mások besenyő vagy magyar vitéz nevét sejtik az elnevezés mögött. Legközelebb talán azok a nyelvészek járnak az igazsághoz, akik szerint a „Heves” helynév a „hő, hév” főnévek és a „heves” melléknév származéka. Érdekes, hogy a régi lexikonokban a „heves” kifejezéssel illetik a gyorsan felmelegedő, jól termő talajt, mint amilyen a hevesi is.

Szólj hozzá!

Címkék: heves


süti beállítások módosítása