HTML

Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

„Heves vármegyének Heves azért neve,
Hazafiságának mert szörnyű a heve.”

Friss topikok

2011.08.31. 01:38 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

Nemesi kúriák és polgárházak

Heves megyében a legtöbb nemesi kúria városunkban, ill. a hozzá tartozó Pusztacsászon épült, számuk megközelíti a húszat.

A legtöbb nemesi lakhelyet a XIX. század első felében emelték, két kastélyt és hat kúriát. Ezek az építmények határozták meg településünk arculatát, szerkezetét, mivel a mögöttük többnyire rendszertelenül épült zsellérházakkal a földesurak birtokrészeinek megfelelő, szabálytalan tömbök alakultak ki, amelyek sokfelé tagolták a települést.

A kastély- és kúriaépítések kedvező lehetőséget nyújtottak a nagy létszámú nemesség szürke tömegéből való kiválásra, utat jelentettek a tisztségek, hivatalok, rangok elnyeréséhez.

Dobóczky-kúria 

1842-ben Dobóczky Imre építette. A családnak tisztségeik révén jelentős szerepük volt Heves életében. Az épület külsejében ma is őrzi eredeti formáját, jelenleg az Eötvös József Középiskola fiúkollégiuma.

Remenyik-kúria  (Deák F. u.)

1840 körül építették. Nyolc holdas park vette körül. A család áldozatkészségével elősegítette Heves fejlődését. Remenyik József az Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalapítója volt, fia, István főszolgabíró. Napjainkban a Gondozási Központ működik az épületben.

Radics-kúria  (Kossuth L. u.)

A Radicsoknak két – egymással szembenéző – kúriájuk volt, az egyik feltehetően XVIII. századi, a másik az 1840-es években épült. Mindkét épület előtt hangulatos tornác húzódik. Külön érdekességük a csehsüveg-boltozatos menyezet.

A család legjelentősebb képviselője az a Radics Miklós, aki Heves vármegye követeként részt vett az 1847-1848-as országgyűlésen, majd tagja volt a annak a száztagú küldöttségnek, akik Kossuth felirati javaslatát vitték az uralkodóházhoz.

Az épületek ma a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tulajdonában vannak.

Halász-kastély (Deák F. u.)

A helyiek Halász-kastély néven említik, de módos zsidó polgárházról van szó, melyet Halász Viktor kereskedő épített az 1930-as években.  Halász Viktor foglalkozott  szőlőtermeléssel, borkereskedelemmel, részvényese volt egy szénbányászati vállalatnak is. (Ezért látható az épület homlokzatán a címerében szőlő és bányászkalapács.) Építésmódja, megjelenése az úri igényességet és fényűzést fejezi ki. Jelenleg Városi Gyermekház működik benne.

Köves-ház (Deák F.u.)

Az 1910-es években Köves Béla gabonabizományos és kereskedő építtette. Ez volt Heves második emeletes épülete. Kifejezetten városias hatású, a homlokzat egészének díszítésmódjában klasszikus görög stíluselemeket használtak fel. Ma az Intézményellátó Gazdasági Hivatal működik benne.

Piroska – villa (Szerelem Alfréd út)

A XIX. század második felében építette a jelentős hivatali rangokat betöltő Nemcsik család. Lányukról, Piroskáról nevezték el a villát.

 

 

 

 

 

Úri kaszinó (Szerelem Alfréd út – Hősök tere)

Az 1850-as években épült. 1909-ben így írnak róla: „A község intelligencziájának találkozó helye a Kaszinó, mely csinos és a kor igényeinek mindenben megfelelő tágas helyiségeivel a legkényesebb igényeket is kielégíti.” Az értelmiség, legfőképp a helyi zsidóság találkozó helye volt.  Jelenleg a Polgármesteri Hivatal étkezdéje.

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://hevesimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr243192041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása