Heves megyében a legtöbb nemesi kúria városunkban, ill. a hozzá tartozó Pusztacsászon épült, számuk megközelíti a húszat.
A legtöbb nemesi lakhelyet a XIX. század első felében emelték, két kastélyt és hat kúriát. Ezek az építmények határozták meg településünk arculatát, szerkezetét, mivel a mögöttük többnyire rendszertelenül épült zsellérházakkal a földesurak birtokrészeinek megfelelő, szabálytalan tömbök alakultak ki, amelyek sokfelé tagolták a települést.
A kastély- és kúriaépítések kedvező lehetőséget nyújtottak a nagy létszámú nemesség szürke tömegéből való kiválásra, utat jelentettek a tisztségek, hivatalok, rangok elnyeréséhez.
Dobóczky-kúria
1842-ben Dobóczky Imre építette. A családnak tisztségeik révén jelentős szerepük volt Heves életében. Az épület külsejében ma is őrzi eredeti formáját, jelenleg az Eötvös József Középiskola fiúkollégiuma.
Remenyik-kúria (Deák F. u.)
1840 körül építették. Nyolc holdas park vette körül. A család áldozatkészségével elősegítette Heves fejlődését. Remenyik József az Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalapítója volt, fia, István főszolgabíró. Napjainkban a Gondozási Központ működik az épületben.
Radics-kúria (Kossuth L. u.)
A Radicsoknak két – egymással szembenéző – kúriájuk volt, az egyik feltehetően XVIII. századi, a másik az 1840-es években épült. Mindkét épület előtt hangulatos tornác húzódik. Külön érdekességük a csehsüveg-boltozatos menyezet.
A család legjelentősebb képviselője az a Radics Miklós, aki Heves vármegye követeként részt vett az 1847-1848-as országgyűlésen, majd tagja volt a annak a száztagú küldöttségnek, akik Kossuth felirati javaslatát vitték az uralkodóházhoz.
Az épületek ma a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tulajdonában vannak.
Halász-kastély (Deák F. u.)
A helyiek Halász-kastély néven említik, de módos zsidó polgárházról van szó, melyet Halász Viktor kereskedő épített az 1930-as években. Halász Viktor foglalkozott szőlőtermeléssel, borkereskedelemmel, részvényese volt egy szénbányászati vállalatnak is. (Ezért látható az épület homlokzatán a címerében szőlő és bányászkalapács.) Építésmódja, megjelenése az úri igényességet és fényűzést fejezi ki. Jelenleg Városi Gyermekház működik benne.
Köves-ház (Deák F.u.)
Az 1910-es években Köves Béla gabonabizományos és kereskedő építtette. Ez volt Heves második emeletes épülete. Kifejezetten városias hatású, a homlokzat egészének díszítésmódjában klasszikus görög stíluselemeket használtak fel. Ma az Intézményellátó Gazdasági Hivatal működik benne.
Piroska – villa (Szerelem Alfréd út)
A XIX. század második felében építette a jelentős hivatali rangokat betöltő Nemcsik család. Lányukról, Piroskáról nevezték el a villát.
Úri kaszinó (Szerelem Alfréd út – Hősök tere)
Az 1850-as években épült. 1909-ben így írnak róla: „A község intelligencziájának találkozó helye a Kaszinó, mely csinos és a kor igényeinek mindenben megfelelő tágas helyiségeivel a legkényesebb igényeket is kielégíti.” Az értelmiség, legfőképp a helyi zsidóság találkozó helye volt. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal étkezdéje.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.