Balassagyarmaton született 1905. szeptember 5-én. Öt hónapos korában került Hevesre nevelőszülőkhöz, Járó Lőrincékhez. Mivel Járóék kosárfonással, fonott bútorok készítésével foglalkoztak, ő is kitanulta ezt a mesterséget. Kosárfonóként, majd kereskedőként dolgozott, de életének igazi értelmet a gyűjtőmunka adott.

Még gyermek volt, amikor a kutatók a Hanyi-ér mellett a koraközépkori ispáni vár, az ősi Heves nyomait keresték. A 8-9 éves Járó Béla (ahogyan nevelőszülei után nevezték) ide járt fűzfavesszőért.  Érdeklődését felkeltették a földből előkerülő tárgyak, ettől kezdve a régiségek gyűjtése életre szóló szenvedélyévé vált.

Felesége, Schelnbach Mária megértő és kitartó társként mindenben segítette. Lakásuk a Bethlen Gábor út elején (kb. a mai Profi üzlet helyén) volt, melyet zsúfolásig megtöltöttek a „kincsek”. Szinte minden tenyérnyi helyet kihasználva - a padláson, a szobában, az ágy alatt, a falakon – tömegével álltak a régi tárgyak. Szívesen megmutatták a hozzájuk betérő érdeklődőknek. Béla bácsi szeretettel és meggyőzően ismertette gyűjteményét, egy-egy látogatás élménye sokakban máig él. Amatőrként, de megszállottan gyűjtött, elkötelezetten rajongva Heves története iránt. A visszaemlékezések szerint, ha valahol ástak, képes volt reggeltől estig figyelni, mi kerül elő a földből.  Folyamatosan képezte magát, autodidakta módon tanult, olvasott.  Tapasztalatszerzés céljából kutatókkal, gyűjtőkkel levelezett. Legkedveltebb témája, érdeklődési területe a hevesi vár kérdése volt.

Feleségével együtt szerényen éltek. Minden pénzüket a gyűjtemény gyarapítására fordították. Előfordult, hogy még az élelmet is megvonták maguktól ennek érdekében.

Hegedűs Béla életének egyik legnagyobb eseménye lehetett, amikor 1966-ban előkerült a templom mellett a törökök elől elrejtett középkori bronzharang.

 A múzeum létesítésének gondolata élénken foglalkoztatta az 1950-es évektől. Segítségért fordult a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságához, a Heves Községi Tanácshoz, a Magyar Rádióhoz. 1959-ben önállóan rendezett kiállítást.

A Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága 1966-tól foglalkoztatta „múzeumi munkaerő” munkakörben.

Gyűjteménye 1969-ben hivatalosan is a látogatók elé kerülhetett, amikor a Hunyadi u. 2. sz. házban megnyílt a Múzeumi Kiállítóhely.

Munkája elismeréseként 1970-ben megkapta a „Hevesért” kitüntetés arany fokozatát.

1980-ban Heves Megye Tanácsa a „megye művelődésügyéért” kitüntetésben részesítette.

1981. február 16-án, 76 évesen hunyt el. Sírja a Felső-temetőben található.

 Hegedűs Béla gyűjteményét végrendeletében (kelt: Heves, 1980. április 19.) Heves községre hagyta azzal a kikötéssel, hogy annak helyben kell maradnia, „hadd szolgálja a helybeliek múlt iránti vonzalmát és megbecsülését”.

A múzeumi hagyaték

Hegedűs Béla hagyatéka 8400 db tárgyból áll, melyben a legnagyobb arányt a történeti és a néprajzi gyűjtemény alkotja.

 Történeti gyűjtemény

Jelentős az I. és II. világháború emlékanyaga, a tűzoltóság és a korabeli egyesületek relikviái  és a helytörténeti fotók. Említésre méltó Blaha Lujza főkötője, aki négy évig Hevesen és Tenken élt a református nemes úr, Runyai Soldos Sándor feleségeként.

A XVIII-XIX-XX. századi írásos dokumentumok – közbirtokosság ülésének jegyzőkönyvei, inventáriumok, levelek, testamentumok - a helytörténeti kutatások kiváló forrásai.

 Néprajzi gyűjtemény

A néprajzi tárgyak a régi paraszti élet eszközeit, munkafolyamatait szemléltetik. Cserép és keménycserép edények, mezőgazdasági eszközök, a paraszti háztartás és a fonás-szövés eszközei tartoznak ide. Legszebb darabjai az évszámmal ellátott butellák és szilkék, a faragott csobolyók és guzsalyok.

 Iparművészeti gyűjtemény

Az iparművészeti tárgyak többsége a XIX. század végi nagypolgári életmód emléke. Különlegesen szép darabok az angol, kínai és indiai fajansz- és porcelánedények, a zsolnai csészék, a parádi üvegkancsók.  A bútorok között mívesen megmunkált gyöngyház berakásos, intarziás asztal és szekrény érdemel figyelmet.

 Képzőművészeti gyűjtemény

A képzőművészeti gyűjtemény több mint száz darab olajfestménnyel, színes nyomattal rendelkezik. Kiemelkedő darabja id. Markó Károly Tengerparti naplemente c. festménye. A nyomatok között a magyar történelem nevezetes eseményeit és híres alakjait ábrázoló darabok kuriózumnak számítanak.

 Régészeti gyűjtemény

A régészeti leletek között fellelhetők a környék őskori, rézkori, bronzkori, vaskori emlékei (állatcsontok, kovakő, obszidián pengék, vaskarperec, stb.) de többségük honfoglalás utáni korokból való (Árpád-kori cseréptöredékek, kályhaszemek, pipák).

Hegedűs Béla Heves bel-és külterületén 46 lelőhelyről gyűjtött jól meghatározható leleteket.

 Kőgyűjtemény

Elsősorban földesúri kastélyokból való oszlopfők, címeres kő, homlokzatdíszek, betűjeles téglák.

 Pénzgyűjtemény

A pénzgyűjtemény az Árpád-kortól a XX. század közepéig szinte az egész magyar pénzkibocsátás történetét reprezentálja.

 Könyvek, folyóiratok

A könyvgyűjteményben 700 db szakkönyv és mintegy 150 féle folyóirat található, köztük több kuriózum. Megtalálhatók a Hevesre és a megyére vonatkozó helytörténeti kiadványok.